fogarassy.mihaly.iskola@gmail.com | 0266 364 720

fogarasy fejlec 2 400



Névadónk

Fogarasy Püspök

 

 

Fogarasy Mihály püspök élete és munkássága


 

1800 szeptember 17-én született Gyegyószentmiklóson. Szülei Fogarasi András, építész és édesanyja Ferenczi Cecília, háziasszony. Nagyapja Fogarassi György építész részt vett a gyergyószentmiklósi római katolikus templom építésében 1756 és 1771 között, emléktábla őrzi munkásságát a templomban.

Elemi iskoláit a város Központi iskolájában kezdte, de hamar átkerült a marosvásárhelyi elemi iskolába. Középiskolai tanulmányait Csíksomlyón és Gyulafehérváron végezte.

1817-ben, papi hivatást érezve, felvételt kért az erdélyi püspöktől a gyulafehérvári teológia szemináriumába, kiváló előmenetele miatt püspöke 1820-ban a bécsi Pazmaneumba küldte.

1823 október 28-án Szepessy Ignác Erdély püspöke szentelte pappá. Papi pályájának első állomása Nagyszeben volt. Itt három évig működött segédlelkészként és gimnáziumi hittanárként.

Tanulmányainak folytatására Szepessy püspök 1826-ban Bécsbe küldte a Szent Ágostonról elnevezett felsőbb papnevelő intézetbe, (Augistineum), ahol teológiai doktorátust szerzett. Erdélybe visszatérve 1828 és 1832 között Gyulafehérváron a Papneveldében teológiai tanár és tanulmányi felelős lett.

1833-ban püspöke ismét Bécsbe küldte. Itt két komoly feladat várta: a Szent Imréről elnevezett papképző intézet igazgatósága és a császári udvar káplánsága. „Beszédei magyaros németsége dacára” mindkét feladatának kiválóan megfelelt. Latin és német nyelvű munkái 1837-ben Az erdélyi püspökökről polgári tekintettel című könyvében jelentek meg és teológiai folyóiratokban.

1838-ban I. Ferenc király a Nagyváradon megüresedett irodalmi kanonoki székbe nevezte ki. Ugyanakkor megbízást kapott a királyi jogakadémia igazgatóhelyettesi és a nagyváradi tankerületi iskolák főigazgatói tisztségének betöltésére.

A nagyváradi káptalan képviselőjeként részt vett az 1838/39-es, 1843/44-es és az 1848-as magyar országgyűléseken.

1848- ban megalapította a Jó és olcsó könyvkiadó Társulatot, a mai Szent István Társulat elődjét.

1864-től haláláig az erdélyi egyházmegye püspöke volt. Püspöki jelmondata: „ Békesség nektek!” Püspökként is sokat tett az iskolák ügyéért, szülővárosában Lánynevelő Intézetet alapított, támogatta iskolák felújítását Szebenben, Székelyudvarhelyen, bővíttette a gyulafehérvári teológiai szeminárium épületét.

 

A hitélet emelése mellett a szegények felkarolása is egyik fontos tevékenységi területe volt. Szülővárosában, szülőháza udvarán Szegényotthont építtetett beteg és idős emberek számára, ez ma is működik.

 

Jeles orgonaépítő segítségével 150 orgonát javíttatott, készíttetett egyházmegyéje templomai számára, Gyergyószentmiklósnak is ő adományozta a pneumatikus orgonát.

1882. március. 23-án halt meg. A gyulafehérvári ferencesek templomában helyezték örök nyugalomra.