Buslig Anna

Beborul az ősz
Megöli az őzt.
Sok a falevél már,
Fennébb ment az ár.

Kár,hogy a nyár elment,
Kéne gereblyélni a kertet.
Reggelire egy kávé,
Hova lett  Máté?

Már focizni sem lehet,
de az alvás mehet.
Mélyen szundikálni,
Vígan énekelni.

A lány megette a kalácsot,
Mindenki  várja már a karácsonyt.
Nem kelleneka falevelek,
Hamarosan érkeznek a téli szelek.

Elmegyek messzire,
Héthatár szélibe.
Jó kislány leszek,
Air force-t is veszek.

Balázs-Kercsó Mátyás

Megjött az ősz, itt van újra,
Elő a kabátot újra-újra.
Felkelek reggel, s kinézek az ablakon,
Meglátva a ködöt, az agyam leblokkol.

Újra itt a hideg, hát fel kell öltözni,
Nem kell több virágot öntözni.
Újra itt a pulcsis szezon,
Nem úszod meg ezt szárazon!

Hideg van már hideg-hideg,
Reggelente mindenem remeg.
Suli fele énekelek,
hogy ne üssön meg annyira a hideg.

Utálom az őszt, mert nagyon hideg
A hallatától is kiráz a hideg
Jöjjön a nyár, jöjjön végre
Legyen már a télnek vége!

Tovább a Galériára...

Huszár Boglárka, 7. osztály

A magyarság már lassan-lassan oda,
pedig milyen szép is volt a március tizenötödikei csoda.
Hol szabadságért küzdött a nép,
mintha bennünk élne ez a pillanatkép.

Évről évre csak meséljük,
és megőrizzük emlékük,
„Piros, fehér, zöld! Drága magyar föld!”
Milyen elképesztő az Anyaföld.

Kokárda felsőnkön, kabátunkon,
délcegen viseljük, nem szeretnénk,
hogy ez a hagyomány elpusztuljon.

Van, aki fel se fogja,
hogy ezen a napon fordult a kocka,
Magyarságunk lázadni kezdett és így született
meg a nép 12 pontja.

Békéért, Testvériségért és Szabadságért szólt nagyot
ez a lázas haza
azt se gondolva, hogy ennek máshol is lesz zaja.

Ismét csak emlékezünk,
és minden történetet elképzelünk,
Majd újra felébredünk.